 |
|
|
Fonyódi katolikus templom
A
fonyódi katolikus templom története - 1902
Forrás:
Fonyód Városvédő és
Szépítő Egyesület

Fonyód a Balaton
déli partján fekvő somogyi kisváros. Szent László király oklevele
1082-ben Funoldi alakban nevezi meg a pannonhalmi apátság birtokai
közt, ez egyben a település első említése is. Az első fonyódi pap,
akiről tudomásunk van a Pál nevet viselte s 1333-ban ill. 1334-ben
negyven-negyven kis dénárt fizetett pápai tized fejében. Fonyód
plébánosa 1426-ban Gergely volt. Fonyódon 1560. május 9-e előtt a
pannonhalmi szentmártoni főapátságnak volt várkastélya. Fonyód első
temploma, mely román stílusban épült és gótikus stílusban bővítették,
a fonyódi sziget délkeleti részén állt. Ezt a területet ma
"Fácános"-nak nevezik. A fonyódi alsóvár 1575-ös eleste után a falu
elnéptelenedett, csak az 1700-as évek közepén kezdett újra lakottá
válni. A katolikus egyház anyakönyveiben az első bejegyzések 1758-at
követően lelhetők fel, majd egyre sűrűbben jelölik meg lakhelyként
Fonyódot kereszteléskor, esketéskor és halálozáskor.
Már 1899 áprilisában felmerült annak gondolata, hogy kápolna épüljön,
ahogy az újság írta: "Fonyódon a vendégek nagy örömére kápolnát
építenek s ezután ott helyben mehetnek az idény alatt az isteni
tiszteletre."
A Kápolna építéséhez kapcsolódó történet: dr. Major Ferenc
székesfehérvári orvos, néppárti országgyűlési képviselő nagyon beteg
lett, az orvosok nem sok jóval bíztatták. Ekkor a Szűzanyához fordult
segítségért, majd ígéretet tett, ha a Jóisten meggyógyítja, akkor egy
kápolnát építtet Fonyódon. Kérése meghallgatást nyert, ígéretét
megtartotta. A képviselő áldozatkészségéből, Gyalus László tervei
szerint fölépült kápolnát és kálváriát gróf Széchenyi Miklós győri
püspök szentelte föl 100 évvel ezelőtt, 1902. augusztus 31-én. A
kápolna a fonyódi magas hegyparton áll, ahonnan elragadó kilátás
nyílik a Balatonra és az északi part hegyeire.
A neoromán stílusú új templomot faragott kövekből építették. A falak
és a boltozat nem bírták a torony súlyát, és egy vasárnap reggelre a
boltozat beomlott. Újjá építették, de faragott kövek helyett téglából.
Torony helyett ún. huszár tornyocskát emeltek a kupola fölé, amelyben
a harang nem fért el, így azt a templom előtt felállított fából
készült haranglábban helyezték el.
A templomhoz Kálvária tartozott, ez 1915 után villámcsapás
következtében pusztult el, addig kilátónak szolgált.
A kápolna harangszentelője és az első fonyódi szentbúcsú 1920.
augusztusában zajlott le.
1921 nyarán nagy örömünnepet jelentett Fonyód állandó és fürdővendég
lakosságának a Nagyboldogasszony nap, amelyet a közadakozásból
megnagyobbított templom felszentelésére használtak fel a hívek. Dr.
Rott Nándor veszprémi megyéspüspök kiemelte dr. Ripka Ferenc
fonyód-bélatelepi villatulajdonos, későbbi Budapest székesfővárosi
főpolgármester elévülhetetlen érdemeit, amelyeket a templom
nagyobbítás és az egyház belső életének fellendítése körül szerzett.
Az átépítés Korb Flóris tervei szerint történt.
A Plébánialak 1922-ben épült. 1920. augusztus 5-én Zichy Béla gróf
fonyódi birtokából 100 magyar holdat adományozott a plébánia
létesítéséhez. Özv. Bihar Józsefné 1921 nyarán értékes telket
ajándékozott Fonyód község legszebb helyén a római katolikus
egyházközségnek. Ezen a telken épült fel a plébánialak.
1928 januárjában Serédi Jusztinián hercegprímás rövid látogatást tett
Fonyódon s e szavakkal köszöntötte a helybélieket: "Szeretett magyar
testvéreim! Szívből köszönöm azt a kedves üdvözlést, melyben Somogy
vármegye és Fonyód község közönsége részesített, mert az üdvözlő
szavak mögött dobogó, érző szíveket látok. Itt Somogyban kemény
magyarok élnek, akik megmutatták a múltban, hogy kell a hazáért
áldozatot hozni. Ezek a kemény magyarok, hiszem, hogy megmutatják a
jövőben is, hogy a hazáért, amelyért közülük oly sokan haltak meg, az
életben maradottak dolgozni akarnak."
A villanyt 1931-ben vezették be a templomba.
Dióshegyi Ernő tervei alapján 1937-ben épült az olasz stílusú
harangláb, aljában a Hősök Oltára. A kis "lélekharang"-hoz a régi,
repedt harangot olvasztották be, a nagy harangot a hívek adományából
vette az Egyházközség, a harmadik harangot pedig a Miasszonyunkról
elnevezett Szegény Iskolanővérek adták. Az iskolanővérek által
adományozott harangot a II. világháború alatt elvitték hadi célokra.
Azóta sem tudott az Egyházközség újat venni.
|
|
|
|