Présház
 


A fonyódi 200 éves Présház
(Fonyód, Lenke u. 21.)
Forrás: Fonyód Városvédő és Szépítő Egyesület

Az a Lengyel család, amely a Szent-György hegyi szőlőjében szobrokkal díszített, reprezentatív présházat emelt súlyt helyezett arra is, hogy a fonyódi egyszerűbb állapotoknak megfelelően ugyan, de mégis igényes körülmények között fogadhassa szüreti vendégeit.
A fonyódi Présház építési idejét nem tudjuk pontosan, de a XIX. század közepéről származó térképen már rajta van. Valószínűleg abból az időből származik, amikor a lengyeltóti uradalom birtokosa Lengyel Julianna és férje, a napóleoni háborúk idején tett szolgálataiért, mint a Mária Terézia katonai rend vitéze 1804-ben bárói rangot kapott Pászthory Menyhért szőlőt telepített az 1800-as évek elején.


Az 1808-ban kelt leírás szerint a Présház mögötti részt "Kis-hegynek" nevezték, ma - az 1800-as évek utolsó harmadában a területet bérlő után - Spiegel (Spigli)-domb a neve s 5 hold szőlő volt akkor rajta.
A XIX. század eleji Fonyód-puszta akkor öt épületből állt: egy révház, egy cselédház, egy "gulyaakol" (istálló), egy ménesakol, és az akol mellett volt egy vincellérház, amely a mai Présháztól délre fekvő telken még az 1950-es években is megvolt.

A műemlékvédelem alatt álló Présház a XIX. századi borpincék jellegzetes épülete. Nincs semmi külső pompa rajta, nem mérkőzhet a patinás túlpart hasonló célú szép épületeivel, de távlati hatásával már messziről felhívja az érdeklődők figyelmét és látszik rajta, hogy hajdan urasági épület volt. Masszív, tömör konstrukciójú épület. Négy vasrácsos, homlokzati ablaka közt az épület frontjának közepén kétszárnyas, csúcsíves bejárati vasajtó helyezkedik el, melyet jellegzetes bidermayer rozetták díszítenek.

A bejárat elé az 1850-es évek elején négy, szögletes téglaoszlopra támaszkodó, timpanonnal díszített kocsifeljárót építettek, amely az épületnek jellegzetes klasszicizáló külsőt ad. Nádas, ereszdíszítései a fonyódi villaépítkezéseknél később is szokásos népies deszka faragványok. A bejárati ajtón a 11 x 6,5 méteres alapterületű fagerendás nagyterembe léphetünk, amelyből a hegy alá 22 méter hosszú és 6 méter széles téglaboltozatú, felsőszellőztetésű pince nyúlik be.

A pincéből az épület déli oldalát képező két tágas szobába juthatunk, amelyek közül az egyik talán a nők, a másik a férfiak pihenőhelyét képezhette. nagyteremben látható egy présbe vésve: "Anno 1833. A szőlő három gyümölcsöt terem. Az első gyönyörűség, a második részegség, a harmadik bánat." A Présház Étterem ma is várja vendégeit.